Szilveszter eredete és babonái


81416705733278565_sHTIHE9g_c

Szilveszter története

Az óév búcsúztatása és az újév kezdetének megünneplése nem csak napjainkban van szoros összefüggésben a vidám, zajos és főleg bőséges lakomával és sok itallal megtartott mulatással. A pogány Rómában – ahol az évkezdet még március elsejére esett – Janus tiszteletére tartották, aki a be- és kijáratok istene volt és egyben istene minden kezdetnek – az év első hónapjának, minden hónap első napjának és az emberi élet kezdetének is. Ábrázolásain kulcsokat tart, 365 ujja van az év napjainak megfelelően, valamint ellenkező irányba néző két arca – innen ered a „Janus arcú” kifejezés. Már ebben az időben szokás volt, hogy az emberek jókívánságokat mondtak és ajándékot adtak egymásnak.

A szilveszter elnevezés I. Szilveszter pápa (314-335) nevéhez kötődik, aki I. (Nagy) Constantinus római császár (307-337) kortársa volt, ő ismerte el 313-ban a kereszténységet, ami Szilveszter pápasága idején államvallássá lett. A januári évkezdet csak a XIII. Gergely pápa (1572-85) által bevezetett napév szerinti időszámítással honosodott meg Európában. Ezt azonnal elfogadták Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, míg hazánkban, 1587-ben vezették be, de például a protestáns Németország csak 1699-ben járult hozzá használatához.

A honfoglaló magyaroknál az évkezdet nagy valószínűséggel őszre vagy tavaszra eshetett, aminek emlékét az őszi és tavaszi pásztorünnepek őrizték. A naptárreform bevezetésétől függetlenül azonban egészen a XVI. századik Karácsony napján – december 25-én ünnepelték az újévet, néhol pedig január 6-án (háromkirályok idején). Január elsejét végül XII. Ince pápa rögzítette az újesztendő első napjának 1691-ben. Az újév köszöntését kísérő babonák, étkezési szokások és az ünneplés helyszínei országonként és tájegységenként is sok-sok érdekességgel szolgálnak.

Magyarországon főleg a mezővárosokban szilveszterkor nagy bálokat tartottak. Hajdúdorogon ekkor volt a szolgalegények bálja, Hajdúböszörményben pedig morzsabált tartottak, amelyre a lányos szülök vitték a sült tésztákat, a pásztorok pedig pörköltet főztek, ami mellé természetesen jelentős mennyiségű borfogyasztás is járult. A nagykun városokban ekkor tartották a batyus bálokat, de rendeztek házi bálokat is, ahol citeraszó és cigányzene mellett mulattak a fiatalok. A vidéki előkelőségek saját kastélyaikban rendeztek évbúcsúztatót, de azt egészen a XIX. század közepéig bővet estélyének nevezték.

A nagyvárosokban kezdetben báltermek és a főurak kastélyai adtak otthont a mulatságnak, ami gyakran műkedvelői színi előadással és hangversennyel volt fűszerezve. A XVIII. század végén, XIX. század elején nagy divat volt, hogy szilveszterkor cigányzenészek adtak szerenádot híres emberek ablakai alatt. Így mutatkozott be Pest utcáin 1801-ben Bihari János, korának leghíresebb cigányprímása, akinek olyan sikere volt, hogy 1802-ben Pestre költözött és innen indult szédületes karrierje.

Az újév kezdetéhez kapcsolódó hiedelmek, babonák és szokások tárháza kimeríthetetlen. Ezek közül az egyik legrégibb eredetű a zajkeltés, melynek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei már évszázadokkal ezelőtt is változatosan voltak, a karikás ostortól a dudán és a csengőn keresztül a kolompig – manapság viszont a felsorolt „népi” eszközöket szinte mindenhol a petárdázás és a papírtrombita váltotta fel. Egyes falvakban az óév búcsúztatását és az új esztendő köszöntését harangzúgás kísérte, miközben a falu lakói együtt ünnepeltek és vonultak a templom elé meghallgatni az óév búcsúztatót és az újévi köszöntést. Még ma is divat, hogy az utcán mulatozók álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet.

Év végén az italok királya ma is a pezsgő. A szilveszteri pezsgőzés, sőt a pezsgőspohár formájának kialakításában nagy szerepe volt Madame Pompadour-nak (1721-64), XV. Lajos francia király kedvesének, aki a legenda szerint az első pezsgőspoharat saját melleiről mintáztatta udvari mestereivel. A pezsgőspohár formája azóta sokat változott, de az újévi pezsgőzés szokása megmaradt. A népszokások és a kialakult hagyományok ma is sok vidéken élnek, de a szilveszteri mulatságok az éttermek és a szállodák bővítésével – főleg a nagyvárosokban – falakon belülre kerültek. A XIX. század nyolcvanas éveitől a budapesti és vidéki szállodák egymással versenyezve rendezik a hangulatos szilveszter esteket, többnyire műsorral egybekötve.

Babonák, jóslások

Gazdagság, egészség, szerencse:

  1. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
  2. Egy középkori babona szerint ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
  3.  A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
  4. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
  5. Sok helyen a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételeknek volt nagy a jelentősége, ilyenek voltak például a rizs, a köles, a bab vagy a lencse.
  6. Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét.
  7. Tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket.
  8. Kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!
  9. Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
  10. Ne feledjük, hogy tilos baromfihúst ennünk, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
  11. Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”.
  12. A hal, folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
  13. Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
  14. Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (kávétartó, cukortartó, sótartó, bors tartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb…) Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.
  15. Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.
  16. Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
  17. Akinek van almafája, íme egy külföldi hagyomány: a tiroliak esküsznek rá, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz gondjuk… :)).
  18. Adósságot nem ajánlatos áthozni az előző évről, a tartozást illik kiegyenlíteni még az óévben.
  19. A pénzérméktől anyagi helyzetünk kedvező alakulását remélhetjük. Szilveszteréjszaka az utolsó óraütésnél halmozzuk az érméket asztalra a lámpa alá vagy mások szerint, legyen a zsebünkben aprópénz.

Párválasztás, emberi sorsok:

  1. Régi és ismert szokás az esti ólom- vagy faggyúöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút vagy viaszt. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik és megnézik, milyen alakot vett fel és formájának jellegzetességeiből jósolnak a jövendőre.
  2. Tizenhárom gombócból tizenkettőbe egy- egy férfinevet tartalmazó papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Aki az üres gombócot húzta, abba az évben nem számíthatott kérőre.
  3. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
  4. Néhol tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
  5. A szerelmesek, házasulandók külön figyeltek, hogy a mézes bödön teli legyen, illetve hogy legyen méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk.
  6. Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon, hogy sok édességet ehessen az esztendőben, na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy az a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.

Időjóslás:

  1. A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.
  2. Hasonló ehhez a fokhagymás jóslás is. 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas lesz az idő, sok csapadékra lehet számítani.
  3. Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
  4. Mások úgy tartották, hogy ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél, megint mások hittek abban, hogy amennyiben újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.

 

Advertisements

2 thoughts on “Szilveszter eredete és babonái

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s