Szent András-napi szokások és vásár

Egyik kolléganőm hívta fel a figyelmemet, hogy Rév-Komáromban ezen a hétvégén tartják a szokásos  András-napi vásárt. Ahogy olvasgattam a cikkeket és nézegettem a képeket már éreztem szinte a forralt bor, a mézbor, a sült pecsenye, kolbász és a sült gesztenye illatát. A finomságokon kívül persze megtekinthetők a kézművesek portékái és mindenféle vásári látványosságok.

Pénteken 10-től 20 óráig, szombaton 8-tól 20 óráig, vasárnap pedig 8-tól 16 óráig várják a látogatókat.

Tudtam eddig is, hogy létezik, de valahogy ez az esemény eddig kimaradt az életünkből. Pedig rövid sétával gyalog is megközelíthetjük. Talán majd az idén, bár a gyerekeknek tanítás van, Péter pedig ma vitte végre a szakdolgozatát leadni.

Az óvodában egyébként rendszeresen ünnepelik a gyerekekkel ezt a napot, dallal, tánccal és mondókákkal, a bemutatóra a szülőket és az első osztályosokat is meghívják.

Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. Jézus tizenkét tanítványának volt az egyike, Simon Péter testvére. Életéről igen keveset tudunk, a hagyomány szerint a Volgáig terjedő keleti területeken hirdette az evangéliumot, ezért vált Oroszország (ezen kívül még Írországé és Görögországé is) védőszentjévé. Mikor térítőútjáról visszatért, megalapította a bizánci egyházat, s nem sokkal ezután vértanúságot szenvedett. Ferdén állított keresztre feszítették, ez az András-kereszt. András a középkorban, főleg a szláv területeken különösen kedvelt szentek közé tartozott, innen terjedt el a tisztelete az egykori Magyarországon. Szent András napját a XVI. század végétől ünnepeljük.

“András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében. Annál is inkább, mivel a magyarság önmagát szkítának jelölte meg ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag magyar kulturában. Továbbá a honfoglaláskori arab és európai írók mind, de a magyarság szövetségesei és ellenfelei is mindannyian szkítának nevezik a magyarokat. A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a magyarság a jóhírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta.

Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglaláskori síroknak a kereszt.
Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar táltos-hagyományokból is, mely alapján a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották, az általuk újnak nevezett, “római hittel” szemben. Ez a hivatástudatuk még a 20. században is élénken élt.”
(Wass Albert: Hagyaték)

Szent András napját a XVI. Század végétől ünnepeljük. András apostol napja régebben ünnep volt sokfelé: a naphoz legközelebb eső vasárnap volt az egyházi év, advent kezdete. A naphoz, illetve estéjéhez fűződő szokások általában minden vidéken hasonlóak voltak. Közös céljuk, hogy  a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk. A nap előestéjén a lányok férfinadrágot vagy gatyát, a legények női inget vagy szoknyát tettek a fejük alá, azért, hogy megálmodják, ki lesz a férjük, illetve a feleségük.

Férjjósló praktikák:

Szokás volt András-nap estéjén, hogy a lányok a zsúpfedeles házak ereszé tmegrázták, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: ha a köténybe búza hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik.

A hallgatózásból való jóslásnak legismertebb formája az ól rugdosása, amely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel a disznó, a lány még abban az évben férjhez megy. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffent-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.

Az András-pogácsa készítése szintén párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya,  az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

András-naphoz különböző hiedelmek kapcsolódnak, ilyen például az András-napi derelyefőzés. A lányok 8-10 cédulára fiúneveket írtak, s a cédulákat derelyébe gyúrták. Amelyik derelye először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét.

Az András-napi férjjóslás másik módja az ólomöntés. A forró ólmot vízbe öntik és megnézik, hogy milyen szerszámhoz hasonló forma jön ki, így próbálják kitalálni a jövendőbeli foglalkozását.

A szalmakoszorú dobálás szintén a férjjóslás szertartásai közé tartozott. A lányok szalmakoszorút készítettek és megpróbálták feldobni a fára, ahányadik dobásra fennakadt, annyi év múltán mehet férjhez a lány.

A doroszlói lányok úgy próbálták kideríteni a jövőt, hogy cédulára irták fel a számba jöhető legények nevét; a cédulákat, valamint egy  fésűt és tükröt betettek a párnájuk alá. Ha a cédulán levők valamelyikével álmodtak, úgy tartották, az lesz a férjük.

Az almamagot szintén jóslóeszközként használták. András-nap előtt nagy előszeretettel ették a lányok az almát és számolták a magokat. Ha olyan almát találtak, amelyben 7 vagy 9 mag volt, akkor a magokat papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, hogy megálmodják a férjüket.

A legények sem maradtak le kíváncsiságban a lányoktól. Ők 13 cédulára írták fel a lányneveket, ezeket a cédulákat Luca-napig egyenként eldobálták, az utolsónak maradt cédulán volt a menyasszonyjelölt neve. A lányok is gyakorolták a jóslának ezt a fajtáját.

András-napi időjóslás:

A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

Ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.

Egyes helyeken hagymakalendáriumot készítettek: egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek. A lemezeket sorba egy tányérba tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz, amelyikben nem volt víz, az száraz lesz.

Hasonló célt szolgált a gyümölcsfaág virágoztatása. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord. Ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.

A moldvai és gyimesi magyarok ezen a napon megfokhagymázták az ajtókat a farkasok ellen, hogy ne vigyék el a jószágot. E célból összekötötték az ollót,m mert úgy gondolták, ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat.

 András termőnap is. Kotlót, fát ültettek a bánátiak, disznókat párosítottak ezen a napon. De bontónap is volt: már disznót öltek, hiszen elég hidegek voltak és a hús is elfogyott. A háziférgek kiűzésének napjaként is ismeretes ez a nap.

Az András-napkor vagy néhány nappal előtte vagy utána született kismalacokat András-malacoknak mondják és azt tartják, hogy belőlük lesz a jó hízó.

András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezik disznóölőnek is.  Andrással befejeződnek a zajos mulatozások, “András zárja a hegedűt”. Legfeljebb az András utáni szerdán, kukaszerdán lehetett még otthon muzsikálni, de  másutt nem.

András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.

Forrás: Móser Zoltán: Névviseletek, Wikipédia

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s